Milestone.hu -
 


Roland írta,
11 óra 02 perckor,
Motor témakörben.
Anno vettem ugye egy ruhát, hogy túlélési esélyeimet növeljem baj esetén. El?relátó gondolkodásom meghozta gyümölcsét, hiszen a ruhavásárlást követ? els? pályanapon leamortizáltam jómagam, a géppel és a környezetem lelkiállapotával együtt. Ha nem b?rruha lett volna rajtam, a sérülések még súlyosabbak lehettek volna.

Konklúzió #1: Min?ségi b?rruhát venni tehát érdemes, még ha sokallja is az ember az árcédulán szerepl? összeget. Jobban véd egy bukás esetén, mint egy középkategóriás textil/Cordura ruha (és ez nem csak a versenypályán el?forduló balesetek esetében igaz).

Konklúzió #2: Az els? néhány b?rruhás motorozásunk alkalmával fokozottan figyeljünk oda a biztonságra és a tempó tudatos visszafogására. Teóriám, hogy a b?rruha a magabiztosság és a sérthetetlenség csalóka érzetével ajándékozza meg a rutintalan visel?t, így az nagyobb sebességeket, veszélyesebb közlekedési helyzeteket enged meg önmagának. Zola haverom is hasonlóan tette be a gépet Örkényben a bukótérbe az els? b?rruhás pályanapján.

A min?ségi b?rruha megvásárlása tehát er?sen javallott, a hozzá tartozó kiegészít?kkel egyetemben (sisak, keszty?, gerincprotektor, csizma - nálam csak ez utóbbi hiányzott, és lám, ott ért az egyedüli komoly sérülés). Ruhavásárlásról rengeteg cikket olvashatunk a neten, viszont mit tegyünk, ha a drága gúnyát "leutaztuk" egy rosszul sikerült man?ver során?

A lábadozás unalmas heteiben volt id?m érlelgetni a választ. Szó volt arról, hogy a sérült ruhát az Euromotor visszaviszi a gyártóhoz, amely - mintegy ötven-hetven rugó ellenében - helyreállítja az eredeti állapotot. Ezt els? körben soknak tartottam, ezért a ruha egy ideig kicsit viseltes állapotban maradt.

Spyke
Spyke
Spyke

Spyke
Spyke
Spyke

Az újév els? napjaiban aztán olvastam egy cikket, amely segített meghozni a helyes döntést. A mesterr?l már sok jót hallottam korábban, ráadásul különböz? forrásokból. Szerencsémre Cölöp (polgári nevén Fekete Béla) Cegléden lakik, mindössze pár kilométerre szüleim házától. Megmutattam hát neki a ruhát, és kértem árajánlatot a javításra. Az eredeti állapot helyreállítását ? (a vállon lév? küls? protektorok cseréje nélkül) els?re kb. harmincezer forintra taksálta. A kedvez? árajánlaton felbátorodva kértem még egy "apró" módosítást: ha már a ruha úgyis szét lesz bontva, cseréljük ki a sárga elemeket pirosra! Cölöp árajánlata - rövid fejszámolást követ?en - mindennel együtt kb. ötvenezer forint volt.

Teltek a napok, hetek (szerencsére nem volt jó id?, így nem hiányzott a ruha), majd egyszercsak egy érdekl?d? telefonbeszélgetésnek az eredményeként nem tértem magamhoz néhány percig. Cölöp ugyanis alaposan mellél?tt az árajánlat készítésekor, a ruha javításának tényleges díja végül nyolcvanvalahányezer forint lett. A gúnya személyes átvételekor aztán a mester rugalmasságot mutatott (gondolom ? is érezte, hogy nem túl szerencsés ennyivel túllépni a büdzsét, és err?l a munkálatok megkezdése el?tt nem értesíteni a megrendel?t). Megbeszéltünk egy kompromisszumot (hetven ropi lett a vége), és átvettem a ruhát. A munka és a felhasznált (egyébként Dainese) anyagok min?ségér?l csak a legjobbakat tudom elmondani. Tessék megnézni, ez lett a végeredmény.


Most pedig elmegyek ebédelni.



Hozzászólások
mondta [2007.03.12. 12 óra 58 perckor]:

Na akkor ismét m?xik az oldal, örömmel látom.
mondta [2012.05.23. 15 óra 47 perckor]:

Kedves Roland!

Bár elég rég történt veled ez a baleset, remélem még emlékszel a történtekre. Ugyanis én els?segély oktatással foglalkozom és nagyon érdekelne, hogy a ruhád milyen sérülésekt?l védett meg, illetve milyen sérülést szenvedtél.

Válaszod el?re is köszönöm, Horváth Katalain




Ha mondandód van...

Tagként kell belépned ahhoz, hogy hozzászólhass a bloghoz.