2007.12.07. Újra itthon

Roland írta,
17 óra 13 perckor,
Rongyos élet témakörben.
Néha nincs magyarázat a világ történéseire, vannak helyzetek, amikor a racionalitás teljes egészében kudarcot vall. Novemberben mindössze egy frissítés jelent meg a honlapon, ennek ellenére 2007-ben ez a hónap produkálta a legmagasabb látogatottságot! Ezúton is szeretném megköszönni az olvasók kitartását, remélhetõleg a közeljövõ már nem tartogat hasonlóan ínséges idõszakokat.

De mi is történt az elmúlt hetekben? Alighogy befejezõdött egy nagyobbnak számító privatizációs átvilágítás, Romániába kellett utaznom egy kisebb projekt kapcsán. Délkeleti szomszédainknál ezt megelõzõen mindössze egyszer, még gimnazista éveim végén jártam ('97 környékén lehetett, Öcsivel ketten, merõ kíváncsiságból vágtunk neki az útnak). Emlékszem, akkortájt már lehetett választani Coke és Pepsi között az üzletekben, volt sajtburger a mekiben és másfél millió lejért már vehettünk volna egész pofás pólókat is. És tíz évvel késõbb - immáron repülõvel - újra Románia felé tartottam. Korábbi repülõútjaim során sosem érzékeltem a gépek sebességét viszonyítási pont hiányában. Ezen az úton azonban - valahol a Déli-Kárpátok felett - kb. 100 méterre jobbra-alattunk elhúzott egy másik repülõgép. Soha nem láttam még ennyire gyorsan mozgó ember alkotta tárgyat. Ugyanakkor a hajtómûvekbõl kiömlõ, majd jéggé felhõsödõ kipufogógáz látványa is lenyûgözõ volt, igazi tech-nörd csemege.


Bukarestrõl túl sokat nem érdemes mesélni. Építészetileg soha nem lesz olyan szép, mint a mi fõvárosunk. A rengeteg újgazdag révén számos luxus-, és szupersportautót látni az utcákon, ideális terep az autóbuzéria hívõinek (helyi kollégák elmondása szerint van két Veyron is a városban - Bugatti rajongók a Bamboo környékén keresgéljenek). A román fõváros további finomságairól nemrég a Belsõség is írt, az ott olvasottakat többé-kevésbé magam is érzékeltem. A mindenütt jelen lévõ por a széllel jön a környezõ síkságokról, a sár pedig az állandó földmunkák eredménye (szinte minden utcában építkezések folynak). Virágzik az ingatlanpiac: egy átlagos környéken a négyzetméterárak budai szinten mozognak, a jobb városrészekben pedig nem kapunk egy négyzetméternyi lakást négy, de inkább ötezer euró alatt! Hoh! A fõváros úthálózata ugyanakkor katasztrófa: alapvetõen nem is a minõséggel van baj, hanem az áteresztõképességgel. Ottlétemkor pont tartottak is valami konferenciát "mikor lesz végre Romániának európai szintû úthálózata" témában. A motoros kultúra talán kicsit mögöttünk jár valamelyest. A farmerben és sportcipõben motorozó helyiek lámpától-lámpáig gyorsulnak nyitott csöves sportgépeikkel; rendes motorosruhát vagy túramotort még keresve sem találtam. A szálloda minden várakozásomat felülmúlta: a másfél hétig tartó projekt mindjárt sokkal kellemesebben telt egy ilyen környezetben. Talmáért még odakint izgultam, de errõl majd egy következõ bejegyzésben mesélek.



Hozzszlsok

Erre a cikkre olvasói visszajelzés még nem érkezett.




Ha mondandd van...

Tagknt kell belpned ahhoz, hogy hozzszlhass a bloghoz.