Milestone.hu - Nyeli vagy nem nyeli?
 


Zola írta,
16 óra 36 perckor,
Motor témakörben.
Avagy a szelíd darazsak vágyakoznak, a többiek repülnek. Honda Hornet 600 F4 tartósteszt, Zola barátunk tollából.

2006. októbere, h?vös szombat délután, valahol a pesti agglomerációban. Megállunk a megadott cím el?tt, takaros házikó nagy kerttel, el?tte pedig a kirándulás célja: egy 2005-ös Honda Hornet 600. Miközben próbálom magam megnyugtatni, hogy nem túlzás egy éves jogsival egy kilencvennyolc lóer?s vas hátára pattani, egyre szaporább a szívverésem. Megjön a tulaj, kezet rázunk. Jó er?s fogása van, vajon a gázkarral is így bánt? Kicsit beszélgetünk, könyvvizsgáló a srác. Sebaj, ennek - a körvonalazódó ügylet precíz lebonyolítására gondolva - még akár örülhetnék is, de mikor kiderül, hogy menetpróba csak az autóm kulcsának és forgalmijának átadása után m?xik, már lefelé görbül a szám: télleg kell nekem egy százlovas motor?

Körbejárom a mocit: fekete, a gyári kipufogóval Hondásan halkan bugyog, karcmentes, csak a két bukógomba próbál valamit némán sejtetni a múltról. Rákérdezek, rögtön jön a válasz: "piros lámpánál álló helyzetben... kavicsok voltak az úton, új volt a csizmám...". Persze, persze. Na de mindkét oldalra? A választ már meg sem hallom, inkább elkezdem magamra rángatni az otthon kocsiba hajigált motoros ruházatot. Közben elkezd szállingózni valami havases?-féleség. Hmmm, klassz ez a korai tél, de télleg kell nekem egy százlovas motor?

Forrás: Milestone.hu

A cikk persze nem folytatódna, ha a fenti, els?re sután induló motorvásárlási procedúra végül is nem végz?dött volna a lehet? legjobban: tökéletes menetpróba a havas es?ben, fülekig ér? vigyor a plexi mögött, tenyérbe csapás, papírgyártás. Azóta eltelt csaknem három év, belekerült a gépbe húszezer kilométer, több hosszabb-rövidebb külföldi túrán jártunk együtt négy országban, és összegy?lt egy bejegyzésre való tapasztalat-halmaz is.

A Hornet egy "kiköpi" úrilány és egy "nyeli" vadcsaj keveréke. Sokan próbálták már a haverok közül, és valahogy mindig oda lyukadtunk ki, hogy alul barátságos, semmi cserfesség, vagy nem várt cselekedett, nyolc-kilencezres fordulat fölött viszont lódarázs a javából, el?bb huncutul vigyorog, majd kéjesen sikítja az ember fülébe: még-még-még, adj gázt még! Mindennek csak a benzintank véges mérete és persze a motorozási tudás parancsolhat megálljt, ja és még valami, de err?l majd kés?bb.

Ezekb?l kiindulva a Hornet két legkedvesebb tulajdonsága számomra a kezessége és a sokoldalúsága. Lévén minimális motorozási tapasztalat volt a hátam mögött mikor megvettem, kell?en óvatosan, s?t a haverok szerint túl óvatosan is bántam vele eleinte. Érthet? az óvatosság, ha azt vesszük, hogy el?tte csak ötven lóer? volt alattam, és még az is el?fordult, hogy egy-egy nyeles-gyorsítás után kis túlzással a hátsó ülésre kerültem. Azonban hála a könny? kezelhet?ségnek, szép lassan ez a merevség sokat lazult, és mára sikerült elérni, hogy nem mindig a motor viszi a pilótáját. Jobb pillanataimban ma már kifejezetten úgy érzem, hogy "motorozok".

A gyári gumik az elején elég sok fejfájást okoztak, bár ezt akkor még nem tudtam, ez igazán csak a gumicsere után vált egyértelm?vé. A bakelit Michelin Pilot Road papucsok ugyan elfutottak tizennyolcezer kilométert, de miután felkerült rá egy pár Continental Sport Attack, megértettem, hogy miért fékeztem mindig túl magam kanyar el?tt és miért nem sikerült megdönteni a jószágot. Valószín?leg elég trapézosra voltak kopva az autópályázgatás miatt a Michelin-ek és a keverék sem kanyarvadászatra volt kitalálva. Szerencsére az új garnitúra azonnal más érzést keltett menet közben.

Honda Hornet 600 F4.
Honda Hornet 600 F4.
Honda Hornet 600 F4.
Forrás: Milestone.hu

Országúti cirkálásra ideális a volt gép. A mini fejidom százhúszig szinte minden leveg?t elterel. Er?tartalék b?ven van benne az el?zésekhez, igazán visszaváltani sem kell. Száznál hatodikban négyezerötszázat forog, és bár ebben a tartományban még nem ugrik meg villámszer?en a gázadásra, még így is kockázat nélkül lehet belemenni szinte bármilyen el?zésbe. Ha pedig autópályára téved vele az ember, a száznegyvenes tempó az igazán kényelmes. Itt már rá lehet d?lni a mini fejidom által átengedett menetszélre. A jóvilág azonban százhetven körül megsz?nik, efölött ugyanis már olyan nagy a szél még passzos b?rben is, és olyan bizonytalan az els? futóm?, hogy jobb nem er?ltetni. De persze naked-világban ez rendben is van így.

A futóm?r?l hosszasan lehetne ódákat zengeni. A fordított els? teló - ami Kovax szerint "csökkenti a rugózatlan tömeget, de csúfítja az árcédulát" - gyakorlatilag minden úthibával megbirkózik. A kormány soha nem akart kitekeredni a kezemb?l, az els? kerék nem pattogott el semmin, számomra egyszer?en hibátlan volt, mindig éreztem mi van az els? traktus alatt. Persze egy-egy kósza pálya-próbálgatás alkalmával a féktávon jöv? bólintás nem esett jól - nyilván nem erre találták ki a modellt. A fék a másik nagy er?ssége a bringának. Erejét soha nem éreztem kevésnek, adagolni remekül lehetett, és bár a legtöbb motoros iskola elítéli, én azóta sem használok két ujjnál többet a fékkar mozgatására. A Continentál gumik feltétele után a stoppie még egy koszos Tesco-parkolóban is összehozható.

Túrázáskor nagyon jól lehet pakolni, a tank simán megtart bármilyen mágneses táskát, a hátsó ülésre pedig a külön erre kialakított kampók segítségével már többféle táskát is sikerrel rögzítettem, akár nagyobb súllyal is. A lábtartó-ülés-kormány háromszög az én testmagasságomnak (183 cm) megfelel? volt hosszabb, akár négy-ötszáz kilométeres meneteken is. Bár nem állítom, hogy nem esett jól lepattanni róla ilyenkor a nap végén, de másnapra sosem maradt semmi a seggzsibbadásból és térdropogásból.

A tükrök jól használhatók, a m?szerfal bármilyen napszakban látható, az analóg fordulatszámmér? pedig még a nagyméret? digit kijelz? mellett is jól mutat. Utassal - f?ként kis tempónál - érezhet?en megváltozik a viselkedése (vagy csak a pilótáé?), de leszámítva az ekkor jelentkez? d?löngélést, nem probléma vele akár többszáz kilométer megtétele sem.

Honda Hornet 600 F4.
Honda Hornet 600 F4.
Honda Hornet 600 F4.
Forrás: Milestone.hu

Végeredményben szerintem egy igen jól eltalált konstrukció a hatszázas Hornet, barátságossága - könnyen el?csalható vadságával keverve - egy igazi univerzális motorrá teszi. Legyen szó többezer kilométeres külföldi túráról, laza belföldi országúti kavirnyálásról vagy kezd? pályázgatásról, mindenhol kiszolgálja tulajdonosát. Nem volt szó még megbízhatóságáról és szervizigényér?l. Utóbbira rossz szót nem lehet találni, egyik szerviz alkalmával sem ért kellemetlen meglepetés, mindenhol megkapta a kötelez?ket, de semmi több. El?bbire pedig szintén maximális pontot kaphatna, ha...

Történt ugyanis a legutóbbi - külföldi - túra során, hogy egy kanyargós-szerpentines szakasz egyik hajt?jében néhány böffenés után . Igazán nem lehet szidni még ezért sem, mert mint utóbb kiderült, az ismeretlen eredet?, mind a négy karburátort eldugító fémreszelék volt a ludas.

Összefoglalva, ez a motor egy kiváló választás. Ez a száz ló, nem az a száz ló, amit?l annyira kellett tartanom az elején. Mostanság nézegetem az új nagytestvért (CB1000R), állítólag nem csak gyönyör?, hanem hasonlóan jól el is van találva. De mivel b?ven van még mit kimotorozni a kistesóból, egyel?re nem gondolkodom a cserén. Remélem még sokat fogunk együtt repülni.



Hozzászólások

Erre a cikkre olvasói visszajelzés még nem érkezett.




Ha mondandód van...

Tagként kell belépned ahhoz, hogy hozzászólhass a bloghoz.