Roland írta,
16 óra 54 perckor,
Ring témakörben.
Kint jártunk a német nagydíjon, szurkoltunk Talma Gabinak, láttuk ahogy Rossi és Biaggi óriásit meccsel, majd halláskárosodva és vigyorogva szépen hazagurultunk. Jöjjön hát a beszámoló.

Már az előkészületek sem mentek zökkenőmentesen, ugyanis az autó csütörtökön megállt egy kereszteződésben, kuplunghibára panaszkodva. Nem volt mit tenni, autómentő felhív, másnap szervízben kivizsgálás. Péntek délután boldogan hoztam el az (akkor már megjavítottnak hitt) autót a szervízből, majd telefonáltam Zola haveromnak, hogy vehetik a jegyeket. A jegyvásárlás egészen kulturáltan megoldható, az interneten - egy térkép alapján - kiválasztható, hogy melyik tribünre akarunk jegyet venni, majd az átutalás után kapunk egy email-t egy linkkel, amelyre kattintva máris ki lehet nyomtatni a jegyeket. Itt is érződött, hogy valami titokzatos erő nem nagyon akarja, hogy mi kijussunk a rendezvényre, ugyanis a vonalkód nem akaródzott megjelenni a nyomtatásban. Nagy nehezen azért sikerült megoldani a dolgot. Ment is egyből a poénkodás, amikor elképzeltük a német pénztáros értetlenkedő arcát: "Otthoni jegynyomtatás? Gyenge trükk, na menjenek csak a pénztárhoz..." :)

A kinyomtatott tikettekkel, szendvicsekkel, hűtőtáskákkal felszerelkezve elindultunk Csaba barátunkhoz, majd megcéloztuk Németországot. Este nyolckor indultunk, és kényelmes 170-es tempóban az autópályán gyorsan eljutottunk Rajkáig. Ekkor már javában éreztük a kuplung újra-újra előjövő problémáit (bentmaradó pedál, recsegő-ropogó váltó), de autópálya révén ennek nagyon nem tulajdonítottunk jelentőséget. A pályamatricákat a szlovák és cseh vonalra gyorsan beszereztük a határon, majd pörgettük tovább egészen Chemnitz-ig. Útközben csak a gyorsan bogarasodó szélvédő jelentett problémát, de ezt Csaba (mint jó munkásember) rendszeresen megoldotta :) A német határt átlépve a Sachsenringet megtalálni már gyerekjáték volt.

Sachsenring 2004
Sachsenring 2004
Sachsenring 2004

Miután az ingyenes parkolóban elfoglaltuk a helyünket, kezdtünk gyanút fogni a sok részeg, fejet lógató, igénytelen "kötsög" német láttán. A dolog alfája és omegája a közeli koncert volt, a nem kevés sört elfogyasztott vendégek (akik vélhetően a szombati edzési nap fáradalmait vezették le) mindenfelé tomboltak. Rengeteg törött sörösüveget és egyszer már megemésztett cuccost hagytak hátra maguk után.

A buli jeleit másnap reggel mi is a "saját bőrünkön" éreztük, a mellettünk lévő 19"-os OZ kerekeken guruló BMW gazdája ugyanis kimondottan hangos hányással adta tudtunkra, hogy hétkor ideje felkelni. A Hotel Citroen vendégszeretetének és kényelmének köszönhetően nagyon azért nem voltunk kipihentek. A problémákkal küszködő BMW-st hátrahagyva elindultunk a pálya felé, amely tíz percre volt a parkolótól. Útközben szemügyre vettük a közeli kempingben megszállt motorosokat, motorokat, láttunk egy-két érdekességet is. Rengetegen jöttek kétkerekűvel a rendezvényre. Gold Wingtől a régi Simsonig minden volt, az Ossie-k gyönyörű állapotú MZ-ket is hoztak (nagyon messzire azért nem kellett, elég közel van a gyár).

Sachsenring 2004
Sachsenring 2004

A bejutás reggel hétkor még elég könnyen ment, rögtön be is jártuk a mi jegyünkkel meglátogatható részt. Két érdekes szakaszt vehettünk szemügyre, egy nagyon enyhe ívű balost (amin 200 felett lógnak a gép oldalán) és egy érdekes hurkot (bal - jobb - bal kombinációt). Beléptünkkor már nagyban ment a szervezkedés, pályamunkások, mentősök, rendőrség, stb. Látszott, hogy a rendezmény megszervezésében jóval több van, mint ami átjön a tv képernyőjén. A pályafelügyelők egész kellemes autókban körözgettek, a Steward egy X5-ösben, a Race Officer M5-ösben, a Safety Car vezetője pedig egy 6-os BMW-ben autózott fel-alá a pályán. Na ennek a BMW-nek olyan hangja volt, amilyet V8-as motortól ember még eddig soha nem hallott (brutál visszaszörcsögések, stb.). Még a sóderágy is baromi rendezett volt, kis hullámokat formáztak bele a karbantartók. A nap is elkezdett sütni, végül is minden egyben volt egy nagyszerű versenyhez.

Sachsenring 2004
Sachsenring 2004
Sachsenring 2004

A kíváncsiságtól teljesen felcsigázott emberek már alig várták a kilenc órát, amikor is a kiírás szerint elkezdődhet a 125-ösök Warm Up-ja. Mi is elfoglaltuk helyünket, bekészítettük a hűtőtáskákat, és rájöttünk, hogy mit kellett volna még elhozni (karfás kempingszék + napernyő egy ilyen versenyre alap dolog). Előttünk két spanyol lány ült, az egyik Carlos Checa, a másik Sete Gibernau pólóban. A mi szakaszunk (a hurok) egy domb által határolt pályarész, a célegyenes utáni első kanyarból érkeznek ide a versenyzők. Halk zümmögést lehetett csak hallani kilenc körül, sejtettük, hogy a boxban már járatják a gépeket. A zümmögés idővel egyre hangosabb lett, és egyszer csak a domb takarásából kilépve (fülsértően hangosan) bemotorozott a látómezőnkbe Talmácsi Gábor a sárga-kék Malagutival. A kiéhezett tömeg dudákkal, sípokkal, petárdákkal üdvözölte Talmát, aki elsőként jött ki a német nagydíj vasárnap reggeli Warm Up-jára.

A második warm up körben már nem Talma fordult elsőnek, két Apriliás is beszúrt neki. Itt még csak gyanítottuk azt a jelentős erőkülönbséget, amely a verseny alatt "szemmel láthatóvá" vált a Malaguti és az elöl motorozók gépei között. A 250-es kategória bemelegítése nem sok izgalmat tartogatott, mivel sem magyar versenyző, sem különösebben (számunkra) szimpatikus figura nincs ebben a géposztályban jelenleg. Ezután jött a királykategória warm up-ja, Valentino Rossi meglehetősen szerényen csak a mezőny végén gurult ki a pályára. Érdemes megnézi a baloldali képen, hogy a legjobb versenyzők mennyire kihasználják a pálya minden cm-ét a gyorsabb köridők elérésének érdekében. Ez nagyjából a hurokban annyit jelent, hogy az első kerék végig a kanyar belső szélére festett fehér vonalon halad, míg a versenyző térde a rázókő fölött karcol. Ezt élőben még nézni is iszonyatos. A jobbos kanyar kijáratában pedig már át is kell dobni a gépet a bal oldalára, mert a rövid emelkedő végén egy beláthatatlan ívű kanyar teszi próbára a versenyzőket. A több - hasonlóan beláthatatlan - kanyar miatt nevezik ezt a pályát a "Bátrak pályájának".

Sachsenring 2004
Sachsenring 2004

A MotoGP bemelegítése után 11 körül kezdődött el a 125-ösök versenye. A darázsként elzúgó biciklik az első néhány körben még együtt mozogtak, elszakadás nem nagyon volt. Talma a 13. - 14. helyen motorozott, de az erőkülönbség magyar szemnek eléggé szomorú volt. A legjobb időket futó gépezetek 1:28 körüli időket mentek a verseny közepén, míg Talma (motorja) 1:30-ra volt képes. A hurok bejáratában a balosból át kell ugye tenni a gépet a jobb oldalára, ahol pl. Jenkner (és még néhány versenyző) motorja kettesben is emelte az elejét. Na a Malagutinál ilyentől nem kellett tartani. Jenkner élre kerülését a németek óriási üdvrivalgással fogadták, látszott, hogy ő eléggé népszerű figura errefelé. A pálya környéke sok helyen tele volt az arisztokrata képű gyerek posztereivel. Alig leplezett mosollyal nyugtáztuk, hogy pár körrel később már csak a kilencedik helyen versenyzett a srác. Talma végig nagyot meccselt egy négyes csapattal. Kanyarsebessége a többieknél nagyobb volt - szinte letolt egyes versenyzőket - az egyenesekben sajnos elmentek mellette, így ez a teljesítmény csak a 16. helyre volt elég. Tóth Imi végig szépen motorozott, kicsit gyengének tűnt nekem az ő motorja is. Azért is élmény élőben nézni a futamokat, mert a tv nem tud minden csatát közvetíteni, pedig sok izgalmas esemény zajlik a középmezőnyben is.

Sachsenring 2004
Sachsenring 2004
Sachsenring 2004

A 250-es kategória versenye alatt volt időnk meglátogatni a közeli bazáros-kajálós-piálós pályarészt. Itt aztán árultak mindent, mi szem-szájnak ingere. Wurst, Braten, stb., de mi mégis inkább a "Gyuri Lángos"-ra kaptuk fel a fejünket. Az "Ungarische Spezialität" szériaváltozatáért 3 euro-t kért a magyart valamennyire törő árus. A standok is azt sugallták, hogy a MotoGP messze legpopulárisabb figurája Rossi mester, mivel minden kütyün volt legalább egy Vale, 46, Rossi, stb. felirat. A lelkes és kitartó kereső azért ráakadhatott egy-két porosodó Biaggi pólóra is. Néhányszor 3 euroval könnyebben és pár sörrel gazdagabban visszaballagtunk az addigra egyre sűrűsödő (már-már kellemetlenül zsúfolt) lelátónkra. Visszaérve komoly szakmai tanácskozásba kezdtünk, hogy hol is lenne leginkább testközeli a királykategória. Végül is abban maradtunk, hogy nem a huroknál figyeljük majd az eseményeket, hanem az enyhe ívű balosban (több volt a hely is azon a részen).

A délután indított MotoGP futam jelentette a legnagyobb élményt azon a hétvégén. Leírhatatlan dolog az, amikor húsz méterre elhúz előttünk a teljes kompánia, élen a dohogós Hondákkal, a dübörgő Ducatikkal, és a F1-es versenyautó hangját utánzó Kawasakikkal. A warm up kör után feszülten vártuk a rajtot, amit a közeli kivetítőn is nyomon követhettünk. A rajt pillanatában az addig igencsak zavaró hőérzet egy pillanat alatt elmúlt, csak a verseny tudott minket foglalkoztatni. A domb mögül aztán elsőként (majdnem teljesen lapon kétszáz körüli tempóban) Biaggi bukkant fel, mögötte két méterrel lemaradva ott robogott Valentino Rossi. A szó szerint tomboló tömeg jó néhány körön keresztül nézhette, ahogy a doktor (mintha sínen vezetne) követi a szintén kiegyensúlyozottan motorozó Biaggit. A nézők közül többen (az olaszok főleg) akkor örültek, amikor meglátták, hogy Rossi beszúrt Max-nak, és pár körön keresztül vezette a mezőnyt. A helyválasztás igencsak jónak bizonyult, miután a szemünk előtt nyalta fel a pályát Sete Gibernau. Én már csak a szikraesőt láttam, és azt ahogy Sete csúszik a motor után. A bicikli és Gibernau is a sóderágyban kötött ki, de annyi különbséggel, hogy a motor megpattant (és eléggé csúnyán össze is tört), viszont Sete megúszta karcolásokkal. Érdekes volt nézni, ahogy a csalódott spanyol felült a dögszállító Quadra.

Sachsenring 2004
Sachsenring 2004
Sachsenring 2004

A verseny végéhez közeledve élőben eléggé jól kivehető volt, hogy az addig "sínen" motorozó Rossi alatt elkezd csúszkálni a motor. Ruben Xaus stílusra kezdett hasonlítani a vezetési technikája (Ruben úgy tűnt, hogy mindössze megpróbál a motoron maradni a verseny alatt, annyira kezelhetetlennek látszott az a Ducati). Szóval a doktor gumijai szépen elfogytak, előbb Biaggi, majd Barros és Hayden is elment mellette. A versenyt ezzel a felállással kellett befejeznie Rossinak, de mi így is örültünk a 4. helyezésnek. Ezután jött a tiszteletkör, meg Biaggi "egyik lábtartón állok csak és közben egykerekezek" mutatványa. A rutinosak (puhányok), akik feláldozták az utolsó körök izgalmát, tudhattak valamit, ugyanis szó szerint tömegnyomor volt a pályáról való kijutás. Mi sem vártuk meg a himnuszokat, gyorsan kocsiba vágtuk magunkat és mintegy hat óra alatt megoldottuk a hazautat (a képen lehet látni, ahogy a srácok átgondolják a futam részleteit). Aki még nem volt ilyen futamon, annak csak ajánlani tudom, örökre szóló élmény lehet. Legközelebb a Brno-i futamra megyünk, reméljük hasonlóan tartalmas lesz.

Sachsenring 2004
Sachsenring 2004




Hozzászólások
Pius mondta [2007.07.10. 0 óra 43 perckor]:

Azért a 250-es futam helyett a bazársoron lődörögni elég nagy luxus. :/




Ha mondandód van...

Tagként kell belépned ahhoz, hogy hozzászólhass a bloghoz.