Roland írta,
3 óra 16 perckor,
Motor témakörben.
A Cagiva 125-ös sportgépei nem csak vízhűtéses, hétsebességes motorjaik miatt számítottak mindig különlegesnek.

A Cagiva a 80-as évek végén nem utolsósorban sportos 125-öseinek köszönhette sikereit. Nem is csoda, hiszen ezeket nem más, mint a legendás Massimo Tamburini szerkesztette. A Freccia C9 1987-ben jelent meg, miután Tamburini megalkotta a Ducati Pasot. Ennek formáit és zárt idomos koncepcióját alkalmazta a 125-ösnél is, de az igazi szenzáció a hétsebességes, vízhűtéses erőforrás volt. 1988-ban 54 x 54 helyett 56 x 50,6 mm-re változtatták a furat/löket arányt, a név C10-re változott. Az 1990-ben megjelent C12-nél a mechanikus kipufogóvezérlést elektronikusra változtatták.

Tamburini következő parádés konstrukciója 1991-ben jelent meg, amikor ugyanezt az erőforrást beépítette egy széles profilokból összehegesztett alumínium hídvázba. A Mito nevet kapott szupersportgépen minden megtalálható volt, amiről csak a nagy sportmotorok rajongói álmodhattak. Alumínium banán- lengővilla, 17 colos, háromküllős kerekek széles gumikkal, úszóágyazású, 320-as Brembo féktárcsa és dupla fényszóró. 1992-ben érkezett a Mito II, amely felfordított villát és négydugattyús féknyerget kapott. Létezett minden elképzelhető fényezésben a Dakar csapat Lucky Strike pepitájától Eddie Lawson győztes 500-asának replikájáig, amiről még a 7-es rajtszám sem hiányozhatott. 1994 közepén jött az utolsó komolyabb változtatás, a Mito Evolutione. Úgy nézett ki, mint egy kis Ducati 916-os, sőt talán még annál is elegánsabb volt. 1999 óta az új jogosítványszabványnak megfelelően 15 LE-re, illetve 11 kW-ra fojtották vissza a Mito teljesítményét. A fojtást kivülről a kipufogó második rezonanciakamráján fedezhetjük fel, de más benne a dugattyú és a gyújtásdoboz is.

Az olasz kétüteműt az ottani időjárás követelményeihez igazodva fejlesztették ki, és nálunk télen akár meg is ragadhat. Tudniillik, ha a termosztát kinyit, 10 C külső hőmérséklet alatt annyira hideg víz mossa körül a hengert, hogy az éppen felmelegedett dugattyú megragadhat. Ezért érdemes a termosztátba egy, de inkább két vagy három 6 mm-es lyukat fúrni, hogy egy kis víz mindig cirkulálhasson a külső hűtőkörben is. A gyártó ezenkívül azt javasolja, hogy 10 fok alatt 1% olajat keverjünk a benzinbe a pumpás olajozás mellé. A Frecciáknál és az első Mitóknál az alumínium kipufogószelep könnyen letört, ezért a Mito II már acélból készült alkatrészt kapott. Máskülönben a sportos kétütemű nagyon strapabíró, nem ritka az akár 40.000 kilométeres futásteljesítmény is dugattyúcsere nélkül.

Mégis tönkre lehet tenni rossz minoségű olajjal vagy szakszerűtlen bánásmóddal. Ha például akkumlátor nélkül használjuk, leéghet a kipufogóvezérlés elektronikája. A villamosságnál néha a benzinszint- vagy az olajszintjelző szenzor adhatja meg magát. Főleg a második helyzet veszélyes, ezért érdemes rendszeresen megnézni az olajszintet. A futóműnél a villa szimmeringjei mehetnek tönkre, a többi nagyon hosszú életű.

Előny: Időtálló, elegáns design; nagyon stabil futómű; nagyon jó fékek
Hátrány: Rosszul hangolt termosztát; nagyon sportos üléspozíció; érzékeny kipufogóvezérlés

Olvasói tapasztalatok

1997-ben vettem egy '91-es Mitót. Gyönyörű, hibátlan példány volt, Olaszországból hozták be megrendelésemre. Egy szezont (kb. 20000 km) motoroztam le vele, ezalatt alkatrészt nem kellett vennem hozzá, csupán az indexrelé romlott el, de azt egy Skodáé kitűnően helyettesítette. Költeni benzinen kívül csak láncspray-re és olajra kellett, de arra sokat. Én csak Castrol TTS-t (ára több mint 2000 Ft/l) öntöttem a különolajozás tartályába. Tapasztalatból mondom, hogy az olajon nem érdemes spórolni: jelentősen megrövidülhet a gép élettartama. A motornak egyébként makulátlan gyári piros fényezése volt, de jól mutatott meztelenül, idomok nélkül is. A Brembo fékek nagyon hatásosak, az első talán túlzottan is. A hét (igen rövid) sebesség ugyan egyedülálló és jól hangzik, de egy szezon alatt két sportcipőm bánta a gyakori váltogatást. Fogyasztása arányban állt teljesítményével: jobbkéz-viszketéstől függően 5-6 litert evett vegyesen városban, illetve hosszú távon. Mindkét ülése elég kemény, de kényelmetlennek nem mondanám, tipikusan sportmotoros. Vételnél a blokk hangján kívül (főtengely, ill. hajtókarcsapágy) ügyelni kell az elektronikus kipufogóvezérlésre. Amikor ráadjuk a gyújtást, egy villanymotor hangját kell hallanunk! Ha ez a motor működik, de hangosan, vagy nehezen, akkor csak mechanikus hibája lehet, ugyanis fogaskerekeken és bovdeneken keresztül vezérli a kiömlőnyílás átmérőjét. Ha nem halljuk ezt a hangot, (zzz-zzz) akkor elektronikus hibája van, ami súlyosabb lehet. Több esetben láttam már, hogy hibás kipufogóvezérlés esetén teljesen nyitott helyzetbe állítják. Ezt észrevehetjük abból, hogy az alacsony fordulatszámon erőtlen a motor.

Pájer Gábor, Százhalombatta

Műszaki adatok

Cagiva Mito II

Motor: Vízhűtésű, kétütemű egyhengeres motor. Membrán szívó, elektronikus kipufogószelep vezérlés. Pumpás olajozás, körtolattyús Dell'orto karburátor 28 mm-es torokátmérővel. Megszakító nélküli, tranzisztoros gyújtás, generátor 120 watt, akkumlátor 12V/9Ah, önindító.

Furat x löket: 56 x 50,6 mm
Lökettérfogat: 124,6 ccm
Sűrítési viszony: 8,2:1
Névleges teljesítmény: 30 LE (22 kW) 11.000/min-nál
Maximális forgatónyomaték: 22 Nm (2,3 kpm) 10.000/min-nál

Erőátvitel: Primer hajtás fogaskerekekkel, mechanikus működtetésű, többtárcsás olajfürdős tengelykapcsoló, hétfokozatú váltómű, szekunder hajtás lánccal.

Futómű: Alumínium zárt szelvény hídváz. Elöl felfordított teleszkópvilla 40 mm-es belsőcső-átmérővel, hátul banán alakú, alumínium zárt szelvény lengővilla, himbarendszerre szerelt központi rugóstag. Elöl 320 mm-es Brembo tárcsafék, négydugattyús féknyereggel, hátul 230 mm-es tárcsafék, kétdugattyús féknyereggel. Alumíniumöntvény kerekek.

Rugóút elöl/hátul: 120/135 mm
Abroncsméret elöl/hátul: 110/70 ZR 17 / 150/60 ZR 17

Méret és tömeg:

Tengelytáv: 1375 mm
Villaszög: 64,5 fok
Utánfutás: 98 mm
Ülésmagasság: 795 mm
Teletankolt tömeg: 143 kg
Tank/tartalék: 16/4 l

Mérési eredmények:

Végsebesség: 147 km/h
Gyorsulás 0-100 km/h: 7,0 s
Tesztfogyasztás: 5,9 l/100 km (95-ös)

Karbantartási adatok:

Szervízintervallumok: 5000 km-enként
Váltómű-olajcsere: 10000 km-enként
Váltóműolaj: SAE 10 W 40
Teleszkópvilla-olaj: SAE 7,5 W
Olajmennyiség villaszáranként kb. 300 ml
Gyújtógyertyák: NGK BR9 EG, vagy Champion QN8Y


Megjelent a Motor Revü 2002/6. számában



Hozzászólások
Nyolcadliteres Hayabusa! mondta [2010.05.14. 21 óra 39 perckor]:

Hellósztok!
Nekem is van egy Cagiva Mito I-m. 1990-enes, a legelső darabokból való a kicsike :). körülbellül 1 napja van meg. Egy Aprilia RS 50 esről váltottam a mitora. feltűnően kényelmes hozzáképest. Nem elhanyagolható szempont, h a mito jobban megy 0-4500 ig mint az RS 50 akárhogyan . :D Szóval van benne egy kis nyomaték alul. De ha kinyit a powerja akkor jön meg igazán az ereje, és letörölhetetlen vigyort ragaszt az arcodra. Az egyik benzinkútnál megkérdezték, hogy minek örülök? Én csak anynit válaszoltam, hogy ½Mitom-m van½... Bár szerelőnél van gyújtásproblémával küzd, és a rossz minőségű olaj miatt :(. Most Motul 800 ast vettem bele (7000HUF/liter az egyik legjobb, ha nem a legjobb). Bővebb tesztet a szezon végén írok :D




Ha mondandód van...

Tagként kell belépned ahhoz, hogy hozzászólhass a bloghoz.